Óvodai étkezés: javul a helyzet, de még mindig sok a cukor

Nem árulunk el nagy titkot: az összes betegség 80 százaléka összefügg a táplálkozással, éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan táplálkoznak a gyerekek. A só, cukor, állati zsíradékok túlzott fogyasztása, valamint a kevés zöldség- és gyümölcs fogyasztás kiemelt táplálkozási kockázati tényező: szív-és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás, csak, hogy a leggyakoribbakat említsük. A közétkeztetés a bölcsődétől az iskola befejezéséig egy gyerek akár 12 ezer étkezését is biztosíthatja.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI, www.oeti.hu) 2009-ben és 2013-ban is átfogó kutatást készített az óvodai és az iskolai étkeztetésről is, melynek következményeként született meg az a rendelet, mely a 2014-es tanévtől komoly változásokat indukált az iskolai, óvodai, bölcsődei, illetve kórházi menzákon. A kormány célja, hogy a jövőben egészségesebb legyen a közétkeztetés, ennek érdekében kötelezni fogják a beszállító cégeket arra, hogy változtassanak az alapanyagokon, az ételek elkészítési módján és az ízesítésen. Tehát alaposan felforgatják a konyhákat.

Tiltólistára kerültek többek között a szénsavas vagy cukrozott üdítők, a magas zsírtartalmú húskészítmények, de eltűntek az asztalokról a kihelyezett só- és cukortartók is. Cél az ételek sótartalmának csökkentése, eltűnhetnek a leveskockák, ételporok, de leáldozott a szörpöknek is. Viszont több lesz a zöldség, gyümölcs, valamint a teljes kiőrlésű élelmiszer. A legszigorúbb szabályok a bölcsődékre vonatkoznak, ezek menzájára tilos lesz bő zsiradékban sült vagy főtt étel szállítani, de olyan ételt sem, amelynek elkészítéséhez baromfi- vagy sertészsírt használtak fel. Ez utóbbi rendelet az óvodákra is vonatkozik.
A rendelet szerint egész napos étkeztetésnél a menzának a következőket kell biztosítani: legalább fél liter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék, négy adag zöldség, illetve gyümölcs, továbbá három adag gabona alapú élelmiszer, amelyből legalább egy teljes kiőrlésű.

Az OÉTI 2013-as felmérésébe összesen 251 intézményt vontak be. S bár a korábbi adatvétel óta eltelt időben történtek pozitív változások, ennek ellenére még mindig rengeteg hiányosságot tártak fel, melyet minden bizonnyal a 2014-es törvényi változások tudnak csak pozitívan befolyásolni hosszú távon.

A felmérés alapján 2013-ban a folyadékpótlásra az óvodák egyharmadában továbbra sem a megfelelő italokat kapják a gyerekek, de nem változott az ételek sótartalma sem: háromszorosa a korcsoportos ajánlásnak.
A konyhák többsége a kérdőívek válaszai alapján már kevesebb cukrot, zsíradékot, sót használ az ételkészítésnél, és alacsony zsírtartalmú alapanyagokkal dolgozik. Szinte mindenhol használnak zöldfűszereket. A teljes kiőrlésű gabonák felhasználása csak minden harmadik konyhára jellemző. Halat heti rendszerességgel mindössze minden ötödik közétkeztető szerepeltet az étlapján. A konyhák négy százalékában megesett, hogy levest kizárólag levesporból készítettek! Édességet (lekváros- mogyorókrémes kenyér, keksz, édes péksütemények) az óvodák harmadában adtak önálló ételként kisétkezésre, szerencsére viszont már jóval kevesebb alkalommal, mint amit a 2009-es felmérés mutat. Sajnálatos, hogy a húskészítményeknél a rosszabb minőségű és magasabb zsírtartalmú felvágottak felhasználása dominál.

Kedvező változások közé sorolható, hogy az ételízesítőket használó konyhák aránya 77 százalékról 54-re csökkent.

A felmérés részleteiről itt olvashat:
Kiss Nikolett

Legnépszerűbb cikk

11+1 variáció fogócskára